Két festményemmel vettem részt a Venice International Art Fair kiállításon, Velence szívében. Már az is különleges érzés volt, hogy a munkáim ebben a városban láthatók, de az ott töltött napok sokkal többet adtak, mint amire számítottam.

Velence teljesen elvarázsolt. A szűk utcák, a vízpartok, az épületek és a mindenütt jelen lévő művészet miatt számomra olyan, mint egy kis művészeti ékszerdoboz Európában.

A kiállításon sok kedves emberrel ismerkedtem meg. A világ különböző pontjairól érkezett művészekkel beszélgethettem, és kurátorokkal is kapcsolatba kerültem. Különösen sokat jelentett, hogy személyesen látták a festményeimet, és ilyen szeretettel fogadták a munkáimat. Jó érzés volt hallani, hogy megszólítja őket az a sajátos művészeti nyelv, amelyet a képeimmel képviselek.

Velence még egy váratlan találkozást is tartogatott: teljesen véletlenül összefutottam Nagy Bogival, a Németországban élő magyar festővel. Később beültünk a Szent Márk térre, és hosszan beszélgettünk a festészetről, a művészetről és a saját utunkról.

Elképesztő élményekkel és nagyon jó érzéssel térek haza. Ez az utazás emlékeztetett arra, mennyi mindent adhat a művészet a képeken túl: találkozásokat, beszélgetéseket és olyan pillanatokat, amelyek még sokáig velem maradnak.